Castles Automation EZ100 SC Series User Manual Page 8

  • Download
  • Add to my manuals
  • Print
  • Page
    / 187
  • Table of contents
  • BOOKMARKS
  • Rated. / 5. Based on customer reviews
Page view 7
Novial nagykönyv
nya idéz elő. Minden konferencia-résztvevőnek ismerős az, hogy amikor az előadások nyelve megváltozik, a
hallgatóság jelentős része több-kevesebb zajjal távozik, hogy ne kelljen olyan értekezést hallgatnia, amelyet
nem ért.”
Néha a nemzetközi tanácskozásokon a három nyelv használata megengedett, és minden egyes külön
beszédet le kell fordítani a másik kettőre. Jelen voltam egy ilyen konferencián 1910-ben Koppenhágában, és
láttam, hogy szükségszerűen milyen kibírhatatlan ez a vontatott ismétlés, legkevésbé sem azoknak, akik, mint
én, tökéletes könnyedséggel értenek angolul, franciául és németül: az elkerülhetetlen szünetek mindent ki-
zárnak, ami a valódi élénk vitára emlékeztetne, nem is szólva a sok nem megfelelő, hevenyészett fordításról.
A nyomtatott anyagok tekintetében a helyzet némileg jobb, de nem teljesen kielégítő. A legtöbb tudós
manapság képes arra, hogy a saját szakterületén könyveket és cikkeket olvasson a három fő nyelven, angolul,
németül és franciául; de ez már töbnem elég. Az utolsó száz év legfontosabb jelenségeinek egyike a politi-
kában, az irodalomban, a képzőművészetben és más területeken megfigyelhető nemzeti mozgalom. Minden
kis nép jogokat követel magának, minden lehető alkalommal kitűzi a zászlaját, hogy erősebb szomszédaiktól
való függetlenségét kimutassa. A felsőoktatás mindenütt tapasztalható folytonos javulása szerencsére lehető-
tette, hogy tudományos tárgyú könyveket adjanak ki még viszonylag kis népek által beszélt nyelveken is.
De ami előny ezeknek az országoknak, az bizonyos esetekben káros a világ egésze számára, sőt még a szerzők
számára is, minthogy globális elterjedtséget érdemlő gondolatok most csak az érdeklődők egy kis hányadának
elérhetők. A saját területemen lehetőségem volt látni, hogy egy dánul írt kitűnő munka, amely mély benyo-
mást gyakorolhatott volna a kortárs nyelvészetre, a gyakorlatban Skandinávián kívül ismeretlen maradt. (L.
Language c. könyvem Raskkal és Bredsdorff-fal foglalko részeit, de említhettem volna Westergaard-t és
Thomsent is.) A berlini akadémia volt titkára, a kitűnő klasszika-filológus, H. Diels mondta: „Kiszámíthatat-
lan az az intellektuális veszteség, amelyet minden évben elszenvedünk a kis, de nagyon tehetséges, tudomá-
nyosan aktív népek azon nemzeti hobbija miatt, hogy ragaszkodnak ahhoz, hogy a tudományos művek
(amelyek közül nem minden fordítható le) a saját, szűkre behatárolt nyelvükön jelenjék meg.” Ami engem il-
let, bár életem nagy részét különböző nyelvek tanulmányozásának szenteltem, néha kénytelen voltam amiatt
olvasatlanul félretenni olyan könyveket és cikkeket, amelyek pedig nagyon érdekeltek, mert történetesen
olyan nyelven íródtak, amelyet nem eléggé ismertem.
Az idegennyelv-tudás hiánya
Az idegennyelv-tudás hiánya
Kantot 1803-ban először Edinburgh-ban nem a német eredetiből, hanem francia fordításból ismerték
meg. John Stuart Mill tudott olvasni németül, bár nehézséggel, de jobban szerette fordításokat, és sose lett
volna képes kiismerni magát egy német vasútállomáson. Amikor Carlyle találkozott Louis Blanc-nal, „a legna-
gyobb mulatság volt figyelni a társalgásukat. Carlyle franciája az ő lefordíthatatlan angoljának szó szerinti át-
ültetése volt, ráadásul kifejezett skót akcentussal kiejtve. Louis Blanc egyáltalán nem tudta megérteni őt, de
figyelmesen hallgatott, és teljesen másra válaszolt” (Car. Fox.). Faraday nem tudott németül, és emiatt Robert
Mayer és Helmholtz kutatásai „csukott könyv” voltak számára. „Mennyire sként alakult volna az anglikán
egyház ügye”, mondta Dean Stanley, „ha Newman tudott volna németül olvasni”. Amikor egy német tudós el-
küldte a Macbeth egy jegyzettekkel ellátott kiadását dr. Furnivallnak, a Új Shakespeare Társaság (New
Shakespeare Society), a Korai Angol Szövegek Társasága (Early English Text Society) stb. igazgatójának, az
utóbbi azt írta vissza, hogy sajnálattal nem tudta elolvasni a jegyzeteket, de az ábrákból látható, hogy a szerző
metrikus kérdésekkel foglalkozik. Amikor Zola elmenekült Franciaországból a Dreyfus-ügy kapcsán, teljesen
képtelen volt megértetni magát angolul. És ugyanez volt a helyzet Herman Bang dán költővel, aki szerencsét-
lenül halt meg 1912-ben Amerikában úgy, hogy a legegyszerűbb kívánságait sem sikerült megértetnie a körü-
lötte lévőkkel.
A nyelvtudás hasonló hiánya államférfiak közt sem ismeretlen. Azt mondják, hogy káros volt Dániának
az elmúlt évszázad közepének nehéz politikai helyzetében, hogy Madvig (a nagy latinista) és a többi miniszter
rosszul beszéltek franciául, és húzódoztak attól, hogy rossz franciasággal társalogjanak a külföldi nagyköve-
tekkel. Hasonló történetek ismertek a világháborúból. Sir Edward Gray nem beszélt franciául, Canbon, a
francia követ pedig törte az angolt. Lord Kitchener kivételével egy francia vagy angol tábornok sem beszélt jól
a másik nép nyelvén, és a békekonferencián Clemanceau indokolatlan előnyre tett szert, mivel ő volt gyakor-
latban az egyetlen, aki teljesen bírta mindkét nyelvet. Nem szükséges túlzott bölcsesség ahhoz, hogy megért-
sük, a különböző nemzetiségű tekintélyes államférfiak közti, a világot érintő ügyekről szóló bizalmas
megbeszélések sokat veszítenek azzal, ha tolmácsok segítségével kell őket megtartani: mennyivel jobb lenne,
ha e világ hatalmasságai nyelvi szempontból egyenrangúan találkozhatnának. De ez csak egy teljesen sem-
leges nyelvvel valósulhatna meg.
Igaz, hogy vannak fordítóink és tolmácsaink, de és hatékony fordítókból nincs elég, és nem is nagyon
olcsók. Pankhurst kisasszony könyvéből veszem az adatot, hogy 1926-ban a Népszövetség genfi munkatársai
8
Page view 7
1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 ... 186 187

Comments to this Manuals

No comments